A két szó jelentése számomra teljesen eltér. Gyermekvállalás..önmagában ez a szó olyan erőltett,mintha a nőre rá lenne kényszerítve az ,hogy gyereket vállaljon akarata ellenére..ellenben a gyermekáldás olyan várakozással teli, hogy az anya nagy szeretettel és igalommal várja a pici érkezését..
Valójában mikor ideális egy nőnek szülni?
Fiatalon,amikor még fiatal a szervezet,kevesebb a rizikófaktor?30-40 évesen amikor már kiépitettünk magunk körül mindent(karrier,anyagi biztonság,érettség)?
Ahogy modernizálódik és változik a világunk ,vele együtt mi emberek is változunk..
Régen nagymamáink világábában a nőnek még a család összetartása,rendben tartása volt a feladata,hogy elvégezze az iskolát (ami abban az időben többnyire a 8 általános volt,ritkábban a középiskola),ismerkedés,házasság és a háztartás-gyermeknevelés.23 évesen már "öreglánynak" számítottak ,ha még mindig "nem kelt el" a lány.
Napjainkban amikor már a nők több jogot kaptak a kiteljesedéshez,önmegvalósításhoz, amikor sajnos a legtöbb esetben azért dolgoznak,mert a családot csak így tudják fent tartani ,eltolódnak az események.
Középiskola-egyetem-munkahelykeresés-karrierépítés.....minél nagyobb pozícióba kerülnek,annál nagyobb a felelősség,több a megoldandó feladat,ebből sokszor stresszes helyzetek alakulnak ki ami csak fokozódik egy nagyon "tömény" és gyors életformával.
Amióta fővárosban élek (8-9 milliós lakossággal) azt tapasztalom,hogy egybe folynak a napok,elmegyek korán reggel dolgozni és este érek haza,amikor szabadnapom van akkor is főzés ,mosás ,takarítás, a fentmaradó szabadidőmben meg pihenek (persze a heti 4-5 edzésemből nem adok),mert annyira kivagyok merülve az egész heti pörgéstől.
(fogalmam sincs ,hogy ebbe a feszített élet tempóba ,hogy képesek az emberek még szórakozni is eljárni,vagy bármi mást csinálni)
Tehát nem csodálkozom ,hogy ezekben a társadalmakban teljesen kitolódik vagy sajnos sok eseteben elmarad a gyermekáldás..,mert egyszerűen lehetetlen ilyen körülményekkel a gyermeknevelést összeegyeztetni.
Persze a nők manapság inkább előtérbe helyezik a karriert ,azt ,hogy "élni" akarnak,utazgatni..
Emellett észre sem veszik,de repülnek az évek,és nemhogy gyermekvállalás,de a megfelelő partner megtalálása is elmarad. Divat lett a nyugatról átvett "szinglisék" (vegyük csak ide a szex és new york carrie bradshaw.-ját,aki közel 40évesen megy még "csak" férjhez) Divat lett a függetlenség adta szabadság, a párok külön lakásban élése (hogy legyen meg a személyes szabadságuk mondván),rendezvények,partyk,barátok...és már meg is öregedtek...persze ez csak a nagyon modern,"óriás) városokban gyakori.
Tapasztalatom és meglátásom szerint a vidéki városokban,falukban még inkább megvan a hagyományok őrzése,hogy az anyaság igenis fontos,és meg kell tanulnunk nem önzőnek lenni és nem csak a saját érdekeinket előtérbe helyezni,mert ahogy sokan elmondták a gyermekáldásnál,az ,hogy a kezedben tartahatod a kisbabádat hatalmasabb és boldogabb érzés nincs is egy nő számára, ezt semmilyen utazás vagy karrier nem pótolhatja....
Feltehetjük a kérdést ,hogy akkor mégis mi az ideális kor a gyerekszülésre..
Egészségügyileg az orvosok szerint 20-30 éves kor között a legkisebb a kozkázat a komplikációkra,örökletes betegségekre,32 éves kortól már felajánlják a magaztvízből való megvizsgálást (hogy a gyermek egészséges-e,nem .-e hajlamos a down-korra)
Szerintem olyan ,hogy ideális kor nincs,mert emberek vagyunk és különbözőek,különböző hátterekből..Valójában minden nő érzi azt,ha eljön az idő és készen áll a gyermekre és,hogy "feláldozza" magát a gyermeknevelésnek, a gyermekét helyezze előtérbe.Én személy szerint mindig is inogtam ebben a kérdésben ,régebben 20-23 évesen irigyeltem a barátnőim a komoly kapcsoltuk ,majd házasságuk miatt,én is már 24-26 évesen azt hittem családanya és feleség leszek..Nem lettem..Talán az élet hozta így vagy,hogy leginkább független voltam aki csak a barátainak él meg a családjának..nemtudom..még a mai napig nemtudom valójában mit is szeretnék..egyik pillanatban már nagyon vágyom egy nyugodt életre saját családdal ,de még mindig van egy kis részem ami visszafog ,hogy még várjak...várjak..de mire? az évek gyorsan mennek(főleg mostanában) ...nem leszünk fiatalabbak ugye...talán ideje lenne félretenni az "önzőséget" és felváltani önzetlenségre....
Én úgymond "régimódi felfogású" vagyok még..nem szégyellem,hogy tudok főzni (nem csak teát meg egy pár virslit) ,szeretem "kiszolgálni" azt akit szeretek,és hogy szerintem az ideális családmodellben a férfi hordja a nadrágot és megteremti a biztonságot a családnak,amíg az anya összetartja a családot,megadja a család "melegét" gyereket nevel,ellátja a háztartást 100%.-an, és a karrier abszolút nem számít,mert többet fog érni az ,hogy minél többet legyen a gyermekkel,minthogy ide-oda dobálja vagy babysittereket fogadjon mellé,mert annyira leköti a munkája....
Nem általánosítok persze,mert sok mindentől függ,hogy ki milyen családformát tud fenntartani,sajnos a mai világválságban a nők is rá vannak kényszerülve nem arra ,hogy dolgozzanak még az otthoni teendők és gyereknevelés mellett,hanem sokszor éhbérért erős,fizikai munkát végezzenek..ez nagyon szomorú..és ezért tehetne valamit az állam a gyermekes anyák ügyében (részmunkaidő,normálisan megfizetett Gyes,Gyed, baba-mama klubbok létrehozása) egyszerűen kis ráfordítással többet tenni azokért a nőkért akik keményen dolgoznak nap mint nap a gyereknevelés mellett,azokért a nőkért akik "önzetlenek" és akármilyen kemény is az életük ,de a gyerekük mosolya mindig könnyebbé teszi még a nehéz napokat is....
Mindenki döntse el saját maga mi a fontosabb ,és ,hogy önző lesz vagy önzetlen.......
Én az önzetlenségre voksolok :)